Fiatal koromban volt egy német fotómesterem, akinél kis inasként tanultam a fényképezés művészetét. Egy nap megkérdezte tőlem: „Mi a legfontosabb eszköze a fényképésznek?” Körülnéztem a stúdiójában, alaposan elgondolkodtam, hiszen nem akartam rossz választ adni. Hosszas töprengés után kimondtam a számomra egyértelmű választ: „A fényképezőgépe.” Az idős mesterem enyhén rosszalló tekintettel rám nézett, majd dörmögve kijavított: „Nem, nem a fényképezőgépe, hanem a szeme!”

Szerencsés vagyok, hogy ezt a fontos leckét korán megtanultam: a jó fotók titka nem abban rejlik, hogy milyen fényképezőgépünk van, hanem abban, hogy mi van a fejünkben.

Hadd mutassak néhány képet, amelyeket az elmúlt években készítettem, legyen az egy régi iPhone 5s vagy egy modern iPhone 15 Pro Max. Ezekből a képekből is látható, hogy nem az eszköz teszi erőssé a fotót, hanem a kompozíció és a kép témája.

Évről évre jelennek meg az új iPhone-ok, egyre fejlettebb kamerarendszerrel. Az Apple már mesterséges intelligenciát is használ, hogy még jobb képeket készíthessünk. Ugyanakkor szerintem nagyon fontos, hogy ismerjük az alapvető kompozíciós elveket és azokat a fotográfiai ismereteket, amelyek valóban segíthetnek abban, hogy jobb képeket készítsünk – függetlenül attól, hogy egy eldobható filmes fényképezőgép, egy csúcskategóriás MILC gép vagy éppen az iPhone-unk van a kezünkben.

• Kompozíciós ismeretek
• Fény ismerete
• Profi képek tanulmányozása

Habár jó képek készítéséhez mindhárom fenti szempont szükséges, ez a cikk azonban a kompozíciós ismeretekre összpontosít. (Cikksorozatunkban később a többi pontra is kitérünk, érdemes követni a témában készülő soron következő cikkeket is.)

A kompozíció röviden megfogalmazva a képi elemek elrendezését jelenti a képkereten belül.

Az első negyed másodpercben a szemünk már elkezdi analizálni a képet, hogy megtalálja annak témáját; ha nem talál harmóniát vagy túl sokáig kell keresnie a lényeget, öntudatlanul is rossznak ítéljük meg a képet. Egy jól megkomponált fotó esetében a szemünk gyorsan megtalálja a kép témáját, és jóként ítéljük meg.

A perspektíva segít helyes arányokat kialakítani a kép elemei között.

Érdemes bátran kísérletezni, és ne csak szemmagasságból fotózzunk. Például, ha ételt fotózunk, ami gyakran lapos (például egy pizza), inkább felülről fényképezzük, ne oldalról. 

Ha egy modellt alulról, úgynevezett békaperspektívából fotózunk, erőt és dominanciát sugározhatunk róla. Ezt a nézőpontot gyakran „heroikus perspektívának” is nevezik, mivel a néző óhatatlanul is felnéz a modellre. Az ilyen képekhez érdemes a 0.5x ultra-széles látószöget használni.

Járjuk körbe a témát, és készítsünk képeket minden szögből: oldalról, alulról, felülről. Később elemezzük a fotókat, hogy megtaláljuk, melyik szög adja vissza legjobban a kívánt hangulatot.

Az épített környezet tele van olyan vonalakkal, amelyek helyes komponálásával a néző tekintetét irányíthatjuk.

Ezen a képen például a metró vonalai minden irányból a kutyáját tartó férfi felé vezetik a szemet. Ha ezt a képet balról vagy jobbról fotóztam volna, egyáltalán nem lett volna érdekes. Így azonban a néző gyorsan megtalálja a kép témáját.

Ezekre a vonalakra tekintsünk úgy, mint egy mankóra, amely segít a néző szemének eligazodni. Bár az épített környezetben gyakrabban észrevehetőek, a természetben is megtalálhatók ezek a vezető vonalak.

Például a a fenti képen a vízen lévő árnyékok keretezik és a jógázó modell felé vezetik a néző tekintetét.

A harmadolás egy kompozíciós technika, amelyet széles körben használnak a művészetekben és a fotózásban a képek esztétikus és kiegyensúlyozott elrendezésének érdekében. A technika lényege, hogy a képet vízszintesen és függőlegesen két-két egyenlő részre osztjuk, így összesen kilenc egyenlő méretű részre bontva a teret.

A harmadolás technikájának célja, hogy a kép fő elemeit ezekre a vonalakra vagy metszéspontokra helyezzük. Ez segít abban, hogy a kompozíció dinamikusabb és érdekesebb legyen, és természetes módon vezeti a néző szemét a fontos részletekre. ((Az emberi szem harmonikusabbnak érzékel egy képet, ha a téma a középponttól valamelyik irányba eltolódik.)

Pro Tipp: A kompozíciós rácsot a natív fotós alkalmazásban bekapcsolhatjuk, ami jelentősen segíthet nekünk fotózás közben:

Ezt talán a legegyszerűbben úgy lehet megfogalmazni, hogy úgy tekintsünk a fotónk témájára, mint egy festő a festményére, amit bekeretez.

A fotózásban a keretezés kompozíciós technikájának lényege az, hogy a kép fő témáját vagy fókuszpontját egy természetes vagy mesterséges “keret” segítségével emeljük ki. Ez a keret lehet bármi, ami a kép szélén helyezkedik el, és körülöleli a témát, például egy ajtókeret, ablak, faágak, árnyékok vagy akár egy másik személy. 

A keretezés előnyei:

1. Fókuszálás: A keretezés segít a néző figyelmét a kép fő témájára irányítani, mivel a keret vizuálisan vezeti a tekintetet.
2. Mélység: A keretezés hozzáadhat mélységet és dimenziót a képhez, mivel a keret gyakran az előtérben helyezkedik el, míg a téma a háttérben van.
3. Kiemelés: A keretezés segíthet a téma elkülönítésében és kiemelésében, így az jobban kitűnik a környezetéből.

A layerezés avagy magyarra fordítva rétegelés. A fotózásban a “layer” technika lényege az, hogy a képen több réteget (azaz mélységet) hozunk létre különböző elemek elhelyezésével a kép előterében, közepén és hátterében. Ez a technika segít vizuális dimenziót adni a fotónak, mélységérzetet kelteni és a néző szemét vezetni a kompozícióban.

Hogyan működik a “layer” technika?

• Előtér: Az előtér elemei közvetlenül a néző elé kerülnek, és gyakran a legélesebb részei a képnek. Ezek lehetnek például emberek, tárgyak vagy természetes elemek, mint például egy faág.
• Középtér: A középtérben lévő elemek a kép közepén helyezkednek el, és gyakran a kép fő témáját vagy fókuszpontját képezik.
• Háttér: A háttér adja meg a kontextust és a mélységet a képnek. Ez lehet távoli táj, épületek vagy akár az égbolt.

Attól függően, hogy témánk mennyire tölti ki a teret, különböző érzéseket tudunk a nézőben kiváltani.

A nagy üres térben elhelyezkedő emberrel például magányt tudunk szimbolizálni.

Ha szinte alig hagyunk helyet az alanyaink mellett abban az esetben szorongást vagy klausztrofób érzetet tudunk kelteni. 

Remélem, hogy ezek a tippek és módszerek segítenek abban, hogy tudatosabban és kreatívabban használjátok a mobilotokat a fényképezéshez. Bár a technológia folyamatosan fejlődik, és egyre jobb eszközök állnak rendelkezésünkre, soha ne feledjétek, hogy a jó kép nem a készüléken múlik, hanem azon, hogyan látjátok meg és komponáljátok meg a világot körülöttetek. A fotózás igazi ereje a látásmódban rejlik – abban, hogy hogyan használjátok ki a fényt, a teret, a kompozíciót és a pillanatokat. Legyetek bátrak, kísérletezzetek, és találjatok rá a saját stílusotokra! Végül pedig emlékezzetek a német fotómester tanítására: a legfontosabb eszköze a fényképésznek mindig is a szeme lesz.

És hogy melyik iPhone a legjobb választás profi fotók készítéséhez? Ebben a cikkünkben megtalálod a választ!

Szerző: Keresnyei Vince, fotográfus